|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Súlykos, nehéz volt, konok, eső szítta,
a leghidegebb széldöfést is bírta,
s ha övvel húzta rá a derekára,
a vászon alatt megduzzadt a pára,
valami impregnáltság, vagy efféle
huncut dolog volt igazi erénye,
nagy barnás-szürke-zöldes-ronda rémség,
de apám óvta az a nyirkos vénség,
az én kedvemre didergett az este,
ha megtérvén a konyhán levetette,
és imbolygott a petróleumlámpa,
ha óvakodón száradóra rázta,
úgy sandultam rá, ha a szögön lógott,
hogy nagy kincs az az összehasználódott,
mert ott csillogott minden gyerekálom,
a gyöngyöződő vén viharkabáton.
|
|
|
- szeptember 16 2011 09:29:43
Régi szép emlékek! Elszomorodtam!
Gratulálok: Pircsi |
- szeptember 16 2011 11:59:09
Kedves Mityka!
Ez a szép, megható, visszaemlékező versed is nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 17 2011 14:16:27
Minden témát versbe tudsz szedni, a páratlanul kifejező stílusodban...tetszett...
Maryam |
- szeptember 18 2011 17:37:31
...de apám óvta az a nyirkos vénség...
Hát ezért lehet szép a mégoly ronda is... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 17. vasárnap,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
