|
Vendég: 123
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Megyek, futok, szaladok át az életen,
mindennapom szürke unalmas végtelen.
Idegen arcok néznek rám az utcán,
semmitmondó emberek járkálnak oly furcsán.
Ó hát ebben élek, a nagy semmiségben,
szívem néha vágyik a szerelemre éppen,
Vagy tán egy meleg ölelésre talán,
melyet egy szép nagylánytól kaphatnék majd talán?
Semmi sincsen körülöttem, eltűntek a lelkek,
az utca üres, poros útján csak én járok-kelek.
Hát csak ez jutott, nekem ez a minden,
hogy itt élek veletek: jóban-rosszban, de szépen. |
|
|
- szeptember 18 2011 01:09:59
Gratulálok versedhez, nagyon jók a rímjeid!
Nem csak ez, mindegyik, amit eddig írtál!
Üdvircsi |
- szeptember 18 2011 10:22:24
Jó ez a pozitív hozzáállás.
Gratulálok. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|