|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
A gondolatom, csak bolyong a messzeségben,
Mint vándor az utakon,
S az út porából,
Tudást, bölcsességet kovácsol.
Ki tudja most hol is vagyok?
Mint sokat látott ember,
Ki szólni ritkán mer,
Olyan az én lelkem.
A szívem, a szívem hogy milyen is?
? hallja a fák fájó sóhaját,
Ha szerelmesek szívet vésnek belé,
Cseng? dallamát szíveknek,
Léleknek panasz szavát.
Ki látja, apokalipszis eljöttét jó el?re,
Érzi, másik szív dobbanását.
Ki vagyok, s hol a helyem?
Nem keresem már rég.
Mint hatalmas folyó faágat,
Hagyom, hogy az élet áradata sodorjon.
Nem várom már a változást,
Ha jön, hát elfogadom.
Az életem, mint óriás kivénhedt óceánjáró,
Sok vízen hajózott,
Sok ember utazott vele,
De szép lassan, mindenki elhagyja
E süllyed? hajót.
Olyan vagyok, mint megfáradt vándor,
Ki hazaérve,
Sarokba dobja hátizsákját,
S többé nem kél útra,
Csak az emlékekb?l él.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 12. vasárnap,
Izabella, Dalma napja van.
Holnap Jenő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
