|
 Vendég: 64
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
...ha megvakulnék.
S ha megvakulnál,
látnál,
...s látnálak én.
Ha eltűnnék íriszedről,
már ott libegnék az ujjaid hegyén.
...és érezném az illatod,
mit kabátod gallérja hoz magával,
pedig idegen rétegek rakódnak rá a mával.
Beléd diffundáltam .
...s Te, a neuronjaim között csináltál helyet,
kitörölhetetlen már a minta,
mi rostasejtjeim között keletkezett.
...de látlak.
És áldás rá,
látsz Te is.
Így reggel a világ,
naponta pompás színekbe öltözik,
mikor napközben belénk csorog,
...én becsukom,
...s Te becsukod szemed,
az éjszaka illata elkísér
és védelmezőn
azt
estig viseled. |
|
|
- szeptember 24 2011 07:53:09
huhh lassan a legnagyobb mértékével kell mérni az írásaidat, valami nagyon meglendített... |
- szeptember 24 2011 08:19:16
"hogy mennyi mindent lehet szeretni" ....  gyönyörű....
[b]...én becsukom,
...s Te becsukod szemed,
az éjszaka illata elkísér
és védelmezőn
azt
estig viseled.[/b]
(kipotyognak...) |
- szeptember 24 2011 08:55:22
Kedves Ágota!
Nagyon jó ez a versed, én is gratulálok hozzá! Nagyon tetszett!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 24 2011 09:05:04
Gratulálok versedhez. Ölel: Radmila |
- szeptember 24 2011 10:03:11
Kedvesem! Nagyon jó!
"Beléd diffundáltam.
...s Te , a neuronjaim között csináltál helyet, kitörölhetetlen már a minta, mi rostasejtjeim között keletkezett."
Nem tagadod meg önmagad semmilyen formában sem:
Nagyon tetszik a versed! Szakszerűen fogalmazol mondanivalódat illetően.
Szeretettel olvastalak:
Ölellek: Évi. |
- szeptember 24 2011 18:30:21
Egyszerűen csak tetszik!
Szeretettel olvaslak,mint mindig:zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 28. kedd,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
