r?t avar közt egy
hóvirág...
fehér szirmok ölelésében
pihen a "világ".
árván cirógatja egy
kósza napsugár...
kopár lombok alatt a szél
nevetve jár.
?szöl? ?szben hirdeti
a tavaszt,
a huncut kis hamist,
a ravaszt.
szürke felh?k fanyar
könnye hull,
veri a harasztot
vadul.
r?t avar közt egy
hóvirág...
fehér szirmok ölelésében
pihen a "világ".
Megjegyzés: valakit?l olvastam régebben itt egy verset, már nem emlékszem kit?l és mit, de onnan megmaradt bel?lem valami, remélem nem baj, hogy segítségül hívtam az egyik vszakomnál...
mullerildiko - december 13 2007 23:47:54
Kedves Laci! kedves kis vers volt, és szerintem csk b?szke lehet rá és rád az akit?l kölcsönözted. Különben engem is sokszor megihlet egy-egy kép vagy szó és én is szoktam kölcsönözni , van olyan ver- sem amit egy másik vers szavaiból raktam össze a saját asszociációim szerint és kijött valami egészen más, szoktam néha így játszani. De ilyen szerintem még a nagyoknál is tetten érhet?.. Szia: Ildi
