|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Csak életet akartam adni,
Reménybe öntött szavakat,
Hogy te is megláthasd újra,
Az örökségül ígért örök javakat.
Mosolyod voltam ékes arcodon,
Könnycsepp égszínkék szemeden,
Mely gyönggyé vált egykor éjjel,
A veled végig táncolt örök tereken.
Én csak egy bolondos csillag voltam,
Te pedig az én Életadó örök fényem,
Kinek köszönhettem, s köszönöm
E földre kapott, boldogságos létem.
Míg más rajtam köszörülte nyelvét,
Te szívembe adtad a szelídség szavát,
Mely megtanított engem, a vak- süketet
Hogyan is adjam én, az örök életnek javát!
Útnak indultam megtört, fázós hajnalon,
S tudtam utamon, nem lesznek paloták,
Csak könnybe rejtett szegény gyémántok,
Melyeket az Úristen részére én adok át.
Koldusszívekben éltem, s élek ma is,
Letörlöm ezer szívnek örök könnyeit,
S teszem virágzóvá életük megunt,
Senki által nem látogatott földjeit.
S ha majd egyszer elfogy az én fényem
Testem pedig, megpihen a vén porban,
Egyszerű kis fejfám legyen, s rajta írva
Egy mondat: Ő Ember maradt e korban! |
|
|
- október 03 2011 11:43:33
Kedves tenger!
Csodálatos vers, a mondanivaló gyönyörű!
Nagyon tetszik!
Szeretettel gratulálok!
Évi. |
- október 03 2011 15:44:33
Hát ez azért nem semmi! Úgy kirázott a hideg, mint a fene!
Nagyon szépen megírtad!
Szeretettel gratulálok: Pircsi |
- október 03 2011 17:25:23
Nemes cél!
Gratulálok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök,
Barnabás napja van.
Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
