|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
A templomkertben leste pár darab,
mint érleli a termését a Nap,
a mi falunkban nem volt otthona,
így nem maradt fönn, hogy került oda,
és az se, hogy egy magja egy karát,
hogy gyémántot mér, bűnök aranyát,
s hogy melyik áldóbb – burok, vagy a mag,
a hittankönyben nem voltak szavak,
hát lelkünk ezért nem lett meggyötört,
ha kiköptük, hogy falja föl a föld,
de barna bőrén átszakadt a fény,
és mézelt sárga béle édesén,
az ízből újabb világ bújt elő,
s mi ettünk mindent, ami ehető,
nagy rongylabdának néztük a Napot,
a világ hozzánk gondtalanodott,
de nekem most is zsák gyémántot ér,
a furcsa mézű szentjánoskenyér. |
|
|
- október 04 2011 10:14:53
Gyönyörűséges...
Maryam  |
- október 04 2011 10:26:50
Nagyon tetszett nekem is!
Gratulálok Laci |
- október 04 2011 11:12:05
Kedves Mityka!
Nagyon szép verset írtál a szentjánoskenyérről! A mi falunkban sem őshonos ez a fa, de Kaposváron van belőlük néhány, és jártamban-keltemben (amikor még dolgoztam) felszedegettem néhány szép termését e fáknak és az "egykarátos" magocskákat elvetettem. Ki is kelt néhány magonc belőlük, és van köztük, amelyik már 30 cm-esre is megnőtt. Ha nagyobbak lesznek, az erdőnkbe fogom őket átültetni, hogy tovább éljenek.
A termésburokból is készítettem már süteményt egyszer. Meg kell szárítani és porrá őrölni. A sütemény hasonlít a kakaóskevertre, és különleges illata van.
Örülök ennek a versednek is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 04 2011 16:58:01
Még nem láttam szentjánoskenyér fát, megnéztem a neten.
Nem is tudtam, hogy a gyógyászatban is hasznos.
Szép, érzékletes a versed.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 11. csütörtök,
Árpád napja van.
Holnap Gabriella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
