|
 Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Apám – mióta nyomon követem – mindig gyűjt valamit.
Az utcán fölveszi a rozsdás szöget,
az összebicsaklott drótot,
a legkülönfélébb vasdarabokat.
Aprólékos gonddal aztán kijelöli a nekik szánt zugot,
de rálelni bármire is
– a korábbi megfontoltság ellenére –
alig-alig lehet.
Ebben a különös gyűjteményben legszembeszökőbb
a csavarok aránytalan sokasága.
Egyszer – egy jeltelen napon –
meghatározott csavar után kutattam,
már-már reményt vesztve.
Akkortájt – egyéves lehetett a lányom –
számtalan üres gyerektápszeres doboz
hányódott nálunk.
Mondtam is – ez a dobozgarmada
égből pottyant lehetőség valamiféle rendre.
Mígnem – egy új napon – elégedett és rejtélyes
arccal fogadott apám.
És mutatta a művet.
Sorban – egymás mellett-mögött a tíz-tizenöt
tápszeres doboz, némelyik dugig tele.
Nézem, bámulom,
s olvasom a fölcímkézett dobozok hasán
apám lassú betűit:
k ü l ö n f é l e c s a v a r o k |
|
|
- október 06 2011 10:43:05
Nagyon kedves!
A régi öregek mind ilyenek voltak, "hátha jó lesz valamire"!
Tetszett: Pircsi |
- október 06 2011 11:17:29
Hát igen!
Sok kedves emléket ébresztett bennem is.
S ha látnád mi van a padlásomon, már én is ezt az utat járom! |
- október 06 2011 11:38:54
Kedves történet,köszönöm, hogy olvashattam. |
- október 06 2011 14:00:07
Kedves Mityka!
Ezen sem csodálkozom, hiszen sokan vagyunk úgy, hogy összegyűjtünk valamiből sokat, aztán egyszer majd csak hasznát vesszük. De ha még sem, akkor ott van a fémátvevő telep, valamit még kapunk is érte.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
