|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Bús hangulatom a lelkemen nyugszik,
Mint ősznek sötétje a magányos réten,
Sietős, gyülekező madársereg,
Úgy fáj, hogy a Nyár kialszik s vele az emlékek.
Most hasztalanul esik az eső, felhős Ég sír,
S a horizont vértócsákban áll,
Mint egy rongyos vizes ruhát,
Meggörnyesztett hegyeken a köd súlya alatt ...
Az est leszállt.
Helyemet nem találom, kint sétálva az ólomsúlya alatt,
Úgy vágyok arra, hogy leüljek egy petróleumlámpa fényében és
Hallgassam a reggeli kakasokat.
Szeretnék más emberként élni,
De sajnos nem tudok.
Hallom az esőt,
Hazamegyek és a szürkeségben,
Gyertyát senki az ablakban nem gyújtott.
Messziről láttam:
Házunkban egy lámpafénye világított.
|
|
|
- október 17 2011 21:06:36
Én is "nyaras" vagyok...
Szép.
Szia. |
- október 18 2011 06:49:26
Meg én is!
De mindig úgy indulok neki a télnek, hogy utálom, de elmúlik...
Szépet írtál. |
- október 18 2011 12:08:34
Megtaláljuk minden évszakban a szépséget, itt remek őszi hangulatot elevenítettél meg!
Gratulálok!
Szeretettel: Vali. |
- október 18 2011 15:01:45
szép lett... |
- október 18 2011 19:37:37
Igazi őszi borongós hangulat! Gratulálok! Szeretettel:fava |
- október 18 2011 21:55:33
Szép melankolikus vers. olyan igazi őszi hangulatú vers
Gratulálok!
bZs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
