|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Őszről dalolnak a lombok már felettem
Ahogy itt állok márványba feledten
S a sok levél, mint tarka hó
Borít el egészen.
De hiába mar belém, hogy
Magába emésszen,
Márvány bőröm alatt,még izzik a múlt
S én büszkén állok, bár fölém borult
A kavicsgörgető, kőbe zárt idő.
Dalolok én is, csak a hangom egyre halkabb
Márvány torkomban elhaló a dallam
Ahogy rám köszön
Fagyszemmel nevetve
A tél.
D tudom véget ér fehér uralma,
S elillan fölülem szorító hatalma
Ha pacsirta szól ' target='_blank'>Link |
|
|
- október 21 2011 05:48:02
Remek!
Gratula |
- október 21 2011 11:51:51
Nagyszerű vers! Gratulálok!
Üdv, Feri  |
- október 21 2011 23:18:20
Kedves Agota és Feri!
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmeteket.
Üdv!
Attila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
