|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kevélyen öntudatos álmaink nem lobognak már elménkben
merészen megtapasztalt érzéseink elfojtattak bölcsőjükben.
Még fel sem építettük a várat, mely minket selymesen óvna
szétzúztuk öntudatlan, csúfos-míves szavainkat hazudtolva.
Úgy ömlött rám ajkaidról csillagfénnyel-napsugárral
vélt-szerelem csiszoltképe, mint víz-zuhatag,
amikor patak árja eléri a sziklaszakaszt.
Keseregnem illő lenne, visszasírnom minden este
s nem csak este, reggel-délben, utcán menve, ágyban fekve
kávémat ha iszogatom...hűvös széltől tudakolom:
vajon ott vagy-e, ahol én,
mi-szerelmünk gyötrő belső szigetén?
(2010.szeptemberében - azóta változott a helyzet) |
|
|
- október 22 2011 10:29:32
Ez egyszerűen gyönyörű!
Őszinte hangú, esdeklő, kétségeesett kiáltás.
Vajon meghallja akinek szól? A rossz után csak jó jöhet!
Szeretettel gratulálok.H.Gábor Zsike (hzsike) |
- október 22 2011 19:23:07
Szép lélekvers, kicsit önmarcangolós
Nekem nagyon tetszett Gratulálok!
bZs |
- október 23 2011 21:13:36
Köszönöm.
Nem szoktam neki minden versemet megmutatni.
Erről sem tud...
Szépéjt! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
