|
 Vendég: 88
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szárnyatörött madár, mondd hova szállnál?
látod még a felhőt, mely nyugalmat hozott
nézel fel az égre, kékebb mint valaha
sóhajtásod viszi tova a szellő bús moraja
lenn fekszel a sárban, mocskos por-árban
remélnél enyhülést, várod még a békét
békét a szívedre, gyógyírt a sebedre
szivárványt keresel ott, hol a kín honol
nincs aki segítsen, elmennek melletted
senki nem áll meg, ha a halál integet.
Meddig tarthat ez még? gyötrődésed végét
vajon mikor hinti rád a fekete mélység?
csapkodsz és vergődsz, kiutat keresnél
reménykedsz másokban, hogy bekötik szárnyad
kenegetik írral, simogatják szóval
átkarolnak-felemelnek, testükkel melengetnek
kedvesen bajolnak a koszos tollakkal
mindaddig, míg látják, szunnyad benned a harc
megvívsz maradék léted apró filléreinek
összes keserves eljövendő percéért.
|
|
|
- október 24 2011 19:41:47
Kedves Lambrozett!
Nagyon szép a versed, és tetszik is nekem!
Csak annyi lenne a hozzáfűznivalóm, hogy ha egy vagy két helyen használtad az írásjelet (a kérdőjelet), akkor a többi mondat végénél is kitehetted volna a pontot. Ebben az esetben minden új mondat kezdetén nagy betűt kellene írni.
De ennek hiánya sem csökkenti a vers szépségét, a mondanivalóját sem, és a szimbolikus üzenet is átjön!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- október 24 2011 22:26:07
Szia. Tudod...egy-gondolatnak gondoltam, megszakítás nélkül. Általában máskor is csinálok ilyet. Olyan... megtörtnek érzem a folyamatot az írásjelek alkalmazásával. Köszönöm szépen a véleményed. Szépéjt! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
