Azt szeretném
Ha mindig a hangod ébresztene fel
És a kezem sosem engednéd el
Hideg hajnalon csak az ölelésed kell
Semmi más hogy éljek
A hideg sötétben ne féljek
Mikor ezeket a sorokat olvasod
mosolyra görbül a szád
tudd hogy ebben a pillanatban
sem gondolok másra csak rád
