|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
November nyirkos csókja
a szám szélén elkent nyál
s tarkómon játszó ujja
telet lehelő opál
Pokróc alatt megbújva
ölel a testes magány
mint kunyhót fűzfa búja
a kihalt, öreg tanyán
Elmúlást sír az avar
lelke még érezhető
s vörös karjával takar
az őszi szívtemető |
|
|
- október 27 2011 09:59:13
mse!
Ezt odatetted rendesen, szépet írtál!
Gratulálok: Pircsi |
- október 27 2011 10:01:40
Drága MSE, fájdalmasan szép versedhez gratulálok: Radmila |
- október 27 2011 11:38:52
Kedves mse!
Nagyon szép!
Szeretettel gratulálok!
Évi |
- október 27 2011 12:59:24
Kedves Emese!
Az egész vers tele van szép megszemélyesítésekkel.
Nagyon szép, szomorkás hangulatú, és nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 27 2011 19:18:10
Emese, ez gyönyörű! Remek képek, hasonlatok
ritmusa hangulata is annyira őszi és kifejező
Ezt el kell vinnem Nagyon jó verseket írsz...ezt is "elirigyeltem"
Szívből gratulálok!
bZs |
- október 27 2011 19:23:24
Kedves mse!
Szép, nagyon tetszik.
Gratulálok szeretettel: Jani. |
- október 27 2011 19:40:08
Csodálatos hangulatu őszi versed lenyűgözött...az utolsó versszak alegszebb-köszönöm az élményt! Szeretettel:fava |
- október 27 2011 20:00:03
köszönöm |
- október 27 2011 20:12:16
Szép képek! Gratulálok! marina |
- október 27 2011 21:05:27
Szia Mse!
Ez valami varázslatos lett! Szomorú és mégis csodás, amit a dallamon és képeken keresztül elénk társz. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
