|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Az ostor végre, ágak ujjbegyére,
a jegenyék égbe nőtt levelére,
a csavarintós, pörge röptű szélre,
a kenderkócból sodort ostorvégre,
majd késidőn a szálas, sárga háncsra,
így emlékszem a pengő pattogásra,
a hangot apró, kis rántás vigyázta,
s a tenyér kérges, tűrt tapasztalása,
az ujjak csippent, óvó biztatása,
a nyél, a szálkás , gyűrt marokra mérve,
a szál, hogy sose sudarazzák félszre,
s a jószág nem is értett semmi másból,
egy világ állt össze a surrogásból,
és ment az Isten is az egy darabban,
hogy utolérje, ha a vége csattan. |
|
|
- október 28 2011 12:51:53
Ízes versedet öröm olvasni.
Maryam  |
- október 28 2011 16:37:48
Mityka!
Érdekes az ostorpattogtató versed!
Gratulálok: Pircsi |
- október 29 2011 12:49:22
Nagyon jó, Maryammal egyetértve
Gratulálok!
bZs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 11. csütörtök,
Árpád napja van.
Holnap Gabriella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
