|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kerülsz,
mint döglégy a kiszáradt trágyát,
máshol elégíted ki tested izzó vágyát.
Nekem mi jut?
Csak egyetlen testnedved,
ha rám gondolsz,
és undorral köpsz egyet.
Szavad üres frázis,
szívemen seb tátong,
itt hagyom örökre ezt a kurva világot,
nem lehet elviselni annyi sajgó sebet,
mit kegyetlen szavaid rajtam ejtenek.
Hűvösen öleltél,
mint a hideg őszi szél,
vissza sem néztél rám,
amikor elmentél,
éreztem, hogy vége,
nem jössz vissza már,
minek éljek tovább, minek a bús magány?
Nem vártam tőled,
csupán őszinte szót,
nem kellett fény se pompa,
csak karod,
de látom neked ez sok,
nem kellek már,
nem nyílik igaz szóra többé az a száj.
Ha végre nem leszek,
gondolj majd rám,
hogy volt valaha egy végtelenül bolond lány,
ki vakon hitt benned,
amíg lehetett,
mert hinni akart,
de csak szenvedett.
Szenvedett,
hisz tudta, neked játék csupán,
szemed sarkában nevettél égető fájdalmán,
mikor betegágyán ott lebzselt a halál,
mondd te mit gondoltál, éppen merre jártál?
Nem fáj egy csöppet sem látni ahogy szenved,
eldobod szerelmét…
meg sosem becsülted,
nem éreztél semmit oly sok éjszakán,
mikor forró ajka szaladt tested hajlatán?
Nem fáj azt láni,
hogy elvész a szerelmed,
vagy tán épp ez fáj,
s cipeled a keresztet?
A szív,
melyet az igaz szeretet tart össze,
most itt hever előtted,
itt van összetörve.
Ha úgy érzed, vége,
mondd, hogy nem szeretsz,,
mondd, hogy már nem kellek,
mondd, hogy feledjelek....
Ég veled kedvesen,
nem kellenek hamis szavak,
nem más az élet,
csak egy múló pillanat,
várom,
hogy végre a megváltás jöjjön el,
felsikoltok,
amikor a halál magához ölel.
De most már elég!
Boldogságra vágyom,
nem akarok szenvedni ezen a világon,
oly kevés van hátra,
nem kell a magány,
ha nem jössz, hát majd jön más,
talán...
|
|
|
- október 28 2011 17:58:27
ez durva O_O jól kiherélném a mocskot... már bocsánat ^^" bár ugyanannyit kapnék érte, mint egy rendes emberért :/ ölellek puszillak, szomorúan gratulálok a versedhez, kár, hogy ilyen szívfájdalom kellett a megszületéséhez, Vivi |
- október 28 2011 19:24:00
végtelenül fájdalmas, szomorú sorok... |
- október 28 2011 21:15:48
Vyvyen kicsit drasztikus,draculás.Az utolsó versszak a jó választás...csak nyújsd ki a kezed. |
- október 28 2011 23:23:36
Kedves Györgyi, kitárulkoztál, érzelmeid fájdalmát átadtad, de a bizakodás versed végén adjon erőt a jövőben, ahogy versedbe is beloptad a fény sugarát.
Szeretettel: Radmila |
- október 29 2011 12:59:06
A vége a legjobb, kicsendül belőle az élet szeretete és a remény Azt mondom én is: soha ne add fel Te jobbat érdemelsz Egyébként szép a versed Gratulálok!
bZs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
