|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Zaklatva csuklottam hiányom mérgében,
tépve ruháim, szaggatva körmeim,
égett szemhéjam, recsegtek fogaim
kerestem egy kutat a sötét mélyein.
Néma alakok tekintete vérben
követte táncomat szikláról parázsra,
őrülten forogtam pókhálókon járva,
zuhanva fénytelen protuberanciára.
Vakon bolyongtam a fényben,
míg gúnnyal kacagtak felém,
borzongott bőröm, visszhangzott vesém
hangos csöndet nyögve fojtva belém.
Láng voltam tó tükrén a ködben,
rózsák sütöttek lépteim nyomán,
hattyúk pihéin játszott rebegő imám
és álmodtam a víz éneklő nyarán. |
|
|
- október 29 2011 09:37:14
az első 3 versszak sokkoló képvilágát felváltja a könnyed 4., aminek örülök  mert elég rémisztő képeket társz elénk bennük jó a versed, tetszik Gratulálok!
Puszi, Vivi |
- október 29 2011 09:52:29
Egyetértek Vivien hozzászólásával! 
Gratulálok!
Szeretettel: Vali. |
- október 29 2011 17:20:16
Elgondolkodtató vers!
Gratulálok: Pircsi |
- október 29 2011 19:31:14
Érdekes szürrealista képekkel festetted meg a sötétséget
Tetszett, Gratulálok!
bZs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
