|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Akár a folyókon az ár,
úgy vonul végig bennem,
duzzad, belémnő, kitalál,
megáraszt, beföd engem,
medremet végül nem lelem,
giz-gaz, fatörzsek, dögtetem
piszkos-szürkés vizemben.
Aztán a sodrás csillapul,
kilátszanak a partok,
még zavaros vagyok alul,
még nem tudom, mi hajtott,
lavina, felhőszakadás,
vagy egyre biztosabb tudás:
a torkolatba tartok. |
|
|
- november 05 2011 11:46:58
Nagyon jó vers, megszokott színvonal Gratulálok!
zsanna |
- november 05 2011 13:16:45
Érdekes vers, nagyon jól "láttató" képekkel.
Gratulálok Neked!
Szeretettel:zsike |
- november 05 2011 13:52:44
Egyedi metafora, nagyon tetszett.
Maryam |
- november 05 2011 14:52:18
Jó vers!
Képek, ritmus, rímek és a zárómottó - mind a helyén...
Gratulálok!
Dávid |
- november 05 2011 18:32:22
Hú, ha ilyet tudnék...
Grat. |
- november 06 2011 00:16:30
Visszajöttem. a forma is REMEK! |
- november 06 2011 18:21:46
Mityka!
Ismét nagyon szépet írtál!
Szeretettel gratulálok: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
