|
Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Talán kicsit várom már,
Hogy életem kopott színpadára lépj.
Lehet, hogy nem születtél meg még,
S talán én is csak képzelet vagyok?
De élettel teli szerelmem nem lehet álom,
Hisz látom benned minden pillanatom.
Minden szenvedés, minden szenvedély,
Minden mi volt, s ami történt,
Ott van benned, velem,
Hol a hegyeket átölelő harmatcseppek
Tengereket sóhajtanak felénk,
Ahol zengi a világ örök énekét.
|
|
|
- november 08 2011 09:07:02
Szép!
Gratulálok!
Szeretettel: Évi. |
- november 08 2011 11:22:34
Nagyon szép kifejezésekkel, megszemélyesítésekkel megírt vers, nekem is tetszik, kedves Zsolt, ha nem tévedek!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 08 2011 11:30:44
Gyönyörű érzelmekkel teli őszinte hangú vers.
Nagyon tetszett.
Szeretettel:Zsike |
- november 08 2011 15:30:43
Hát szép, érzelmekkel átitatott vers. Kívánom, hogy a benne foglaltak minél előbb megvalósuljanak!
Üdvözlettel: Laci |
- november 08 2011 17:42:10
Istenem, de szép gondolatok, csodálatos a versed.
üdv:gufi |
- november 08 2011 19:42:45
Szép,nemes gondolatok egy jó versben-gratulálok! Szeretettel:fava |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|