|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szeg nélküli gránát vagyok Isten szemeiben,
Tagjaimon villám ragyog a vég nélküli térben,
És szikrát-parazsat ont éneklő fájdalmam,
Fölgyújtja az űrt is mind, amerre jártam.
De nem jártam, mert égtem. Minden porcikámban.
Tövis vagyok szín hús fehéres ínjában.
Körmöm alatt vérfolt, s szakadt bőrcafatok.
Kötél nyakam körül, amint megfordulok.
Szőkül már a világ, lángol minden erem;
Mit szemed látványa szül: gyűlölséges verem.
Bár nincsen kín-vajúdás, nincsen ami fájjon,
Mégis gyilkolnom kell szenvedésre vágyón.
Átok rád, és égjél. Piros tűzrakáson.
Piros pipacsot kapsz, hogy melleidbe vájjon.
Enyém az a virág; mérges minden szirma.
Lehoz téged hozzám. Ide, a pokolba.
Kihajtott bordáim rácsos kisablakán,
Gránátszeget hagyva maró maga után.
Mézes patak vagyok az Ördög kertjében,
Mohát öntözök holtak szemgödrében,
Simításom és mosolyom fekélyt nyílanak,
Zuhanj üvöltve, s ne félj: én elkaplak.
Oldódjunk hát együtt buzgó lávatóban,
S míg merülsz föléd hajlok pára alakomban. |
|
|
- november 07 2011 21:37:53
Wow... ez aztán a mondanivaló. Hűűűű... még nem tértem magamhoz! 
Szóval van benned egy nagy adag gyűlölet, az biztos. Ha most kiírtad magadból, az jó, mert már nem mész messzebbre.
Halálosan, szó szerint halálosan jó lett ez a vers. Egész végig ébren tart, és átadja a szenvedést, gyötrődást. mert ez az, nem hogy "nincsen ami fájjon", hanem épp, hogy rengeteg.
Remélem túléled és tovább lépsz, mert nem minden rossz, remélem ezt azért még látod...
Szeretettel olvastalak!
Üdv, Bettany |
- november 07 2011 22:44:47
Kedves Bettany,
Örülök, hogy sikerült meglepnelek. 
Tudom, hogy nem minden rossz, de önmagunkat és a világot - és főleg akit nagyon, mindennél jobban szeretünk - muszáj néha gyűlölnünk; ez mutatja mennyire fontosak a számunkra. Mennyi energiát kapunk tőlük.
Köszi a véleményt, ezek szerint átment az üzenet. 
nevezetlen |
- november 08 2011 11:17:56
Kedves Nevezetlen!
Sajnálom, hogy nem tudnak valódi neveden "nevezni".
Borzalmas, súlyos dolgokat írtál le versedben. Nekem úgy tűnik, hogy valaki igen nagy bánatot, fájdalmat okozott Neked, és Te szeretnéd, hogy az a valaki ugyanúgy a "pokol tűzén" égjen, ahogyan Te is.
Szerintem, akik nagyon fontosak számunkra, azokat úgy szeretjük, hogy nem kívánjuk azt a fájdalmat, amit mi magunk átélünk. De tudom, hogy vannak ilyen emberek.
Ha Te ettől nyersz energiát, akkor nem tudok Veled vitatkozni!
De azért nagyon jól megírtad, annyi biztos!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 08 2011 11:21:11
Fájón erőszakosan megírt sorok
de nagyon jók
gratulálok Laci
Ui: nagyon ott van |
- november 08 2011 17:50:43
Kedves Nevezetlen!
Ez igen! Őrjítő szenvedély, szerelem, gyűlőlet, vágy, mind-mind egy csodálatos csokorba kötve.
üdv:gufi |
- november 08 2011 17:52:24
Kemény szerelem ez... nem szalad el tőle...?
De mint vers, kitűnő... |
- november 08 2011 20:34:43
Kedves Mindenki!
Köszönöm a véleményeket, igazán sokat jelent, hogy ennyien értékeltétek. |
- november 08 2011 20:50:30
Kedves Zsuzsanna!
Mindamellett, hogy elég toposz-izű teljesen egyetértek azzal, hogy ne kívánjuk szeretteinknek a magunk fájdalmát, se semmilyen egyéb megpróbáltatást. Nem kis élt érzek soraidban, ezért el kell mondjam: szerintem az energiát nem mások szenvedése adja, hanem tőlük maguktól kapjuk - pozitívat, negatívat egyaránt. Maga ez az ajándék tud édes repüléssé, vagy épp vérfagyasztó zuhanássá változni.
Amellett: az érzelmeknek ez egy igen sajátos tulajdonsága, de néha irányíthatatlanok. Nem mindig a helyénvaló dolgot sugallják nekünk. Kivéve, ha az ember kőből van...
Üdv: nevezetlen |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
