Ez az a pillanat, a jelenben,
Kegyes Kedvesem,s itt vagy velem.
Sérült szívem kalapálva lüktet,
Add át magad ennek az ütemnek!
Szívdobbanásunk vibrálja, ne engedj,
Tenyerünkön a sorsvonal én leszek,
Mondhatnál talán igent a jelenre,
Szorosan szorítson kezed bilincse.
Szoríts míg bőrödön a véred átbizsereg,
S fehérlő ujjam hegyén életem megreked.
Még ha másért is nyúlt,maradhassak még veled.
Ne engedj , ölelj át,ha bilincsünk engedett.
pircsi47 - november 10 2011 19:51:19
Etusom!
Az a bilincs jó erős, nem enged el és a Smoki-t is nagyon szeretem!
Gratulálok:_ Pircsi
Magyari Barna - november 10 2011 20:34:35
Kedves Etus!
Szép szerelmes versedhez GRATULÁLOK!
Jack51 - november 10 2011 21:01:05
Kedves Etusom!
Nagyon szép, versedhez szeretettel gratulálok:Jani.
nevezetlen - november 10 2011 23:13:50
Kedves Etus!
Imádom ezt a sorsvonal metaforát.
Gratula,
nevezetlen
csellista - november 11 2011 06:14:13
Nagy feszülést és vágyakozást tükröznek soraid, melyekkel párhuzamba állítod a bilincset, és a vágyaidat hordozó személyt a "soha el ne múljon" érzéssel magadhoz kötöd. Gyönyörűek és egyben igen szuggesztívek soraid. Szívből gratulálok sok szeretettel: Zsuzsa
Radmila - november 11 2011 09:59:34
Drága Etusom, oly érzelemmel tudod kifejezni ragaszkodásod, szerelmedhez való kapcsolódáshoz, hogy csodállak érte.
Szeretettel gratulálok: Mila
reitinger jolan - november 11 2011 15:19:44
A szeretet, a megbecsülés bilincse kapcsoljon össze benneteket.
Szép kívánalom.
Szeretettel Joli
haaszi - november 11 2011 17:10:44
A rózsalánc bilincse...
Vannak édes bilincsek is.
hzsike - november 11 2011 18:52:02
De szép érzelmek...nagyon őszinték, hitelesek.
Szeretettel:Zsike
Pircsi
