|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Ment az ember könnyes szemmel,
vitte múltját hóna alatt,
gyomra korgott, fájt a reggel,
s az apró emlékmorzsa,
mi zsebében maradt.
Lába dagadt, de csak ment el?re,
mert tudta jól, ha visszanéz,
nem lesz er?, mi tovább viszi,
s ott maradhat ?zött vadként,
ki évet fut az életért.
Ágak zúzták fáradt testét, mosolyát
az élet jegesre marta,
de csak ment felemelt fejjel,
nesztelen léptekkel, hogy bánatát
senki meg ne hallja.
Sodorta az ész, de a szív meghátrált,
belevéste magát egy k?be,
a körbe fonó id?, hiába hagyott
nyomokat összetört lelkében,
csak ment, mindig ment el?re.
Mert az akarat nagy volt, nagyobb
az érzésnél, mely benne dúlt,
s mi sohasem hagyta el, bármerre is
lépett, mert ott élt örökké,
a szívben ott lapult |
|
|
- december 19 2007 08:00:30
Kedves Lenocska , nagyon tetszett a versed ,még ha szomorú is Szeretettel .Ildi  |
- december 19 2007 12:06:32
Olyan ez, mint a büszke vándor magányos éneke, k?be vésve, örökre. |
- december 20 2007 08:41:48
Nagyon köszönöm, kedves Ildikó. Igazán aranyos vagy.Puszi.Lena |
- december 20 2007 08:42:55
Tudod, Tibor, minden ember egy büszke vándor, aki néha sírásra kényszerül. Köszönöm, hogy itt voltál.Ölellek.Lena |
- december 20 2007 15:05:37
Szomorú szép versed megérintett, kedves Lenocska... |
- december 20 2007 21:51:41
Köszönöm a kedvességed drága Valika. Ölellek.Lena |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 06. szerda,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
