Napkorong

Csendes az utca, egyedül járok,
csak gondolataim kísérnek el.
Mellettem oson az út menti árok,
fölötte egy fáradt híd térdepel.

Fák alá bújt el az estéli árnyék,
hunyorgó utcai lámpák elől.
ha most az emlékek ködében járnék,
illat lopódzna a hársfák felől.

Mindig szerettem a nyári estéket,
ott vártál rám, az út elején,
mikor elkente a sötét festéket
alkony ecsetje az ég peremén.

Fák alá bújtunk el, úgy mint az árnyék,
a kíváncsi holdnak szeme elől,
lehet, ha még, egy picinykét várnék,
elő bukkannál a hársfák felől.

Hozzászólások

vali75 - november 18 2011 11:38:55
Gyönyörűek valóban azok a nyári esték a hársfák illatával...

Gratulálok!

Szeretettel: Vali.

haaszi - november 18 2011 16:54:50
Igen, biztos előbukkanna...
Ilyen szép szavakra...!

reitinger jolan - november 18 2011 19:12:56
Szép, következetes rímekkel, hasonlatokkal, vágyakozással megírt a versed.

Gratulálok, köszöntelek közöttünk.

Szeretettel Joli

fava - november 18 2011 19:30:50
Nagyon szép versedet élmény volt olvasni! Szeretettel barangoltam ott a hársfák alatt:fava

Torma Zsuzsanna - november 18 2011 19:48:25
Kedves Tigram!

Gyönyörű ez a versed, nem is tudom, miért nem találtam rá előbb. Talán mert hol fent vagyok a napkorongon, hol nem, mint a mesében. De a szép verseket előbb-utóbb megtalálom!

Nagyon tetszett!

Üdv.: Torma Zsuzsanna

Radmila - november 18 2011 21:02:18
Kedves Tigram,
megszemélyesítéseiddel kiemeled érzelmeidet, és a szép emlék úgy érzem örökös.
Szeretettel gratulálok: Radmila

Szollosi David - november 19 2011 02:31:25
Tigram,
ismerős versed már akkor nagyon tetszett...
És mintha "dávidosítva" is lett volna...

Gratulálok!

Elaine - november 19 2011 22:21:21
Szépen megírtad

hzsike - november 20 2011 00:06:03
Ez egyszerűen gyönyörű! Nincs rá más szó!
Szeretettel:Zsike