Napkorong

egy képeslap margójára...

Ma szép mosollyal ébredtem,
a Nap kora reggel rám nézett
lágyan megsimogatta arcomat.
Fényében azonnal megmosakodtam,
hogy egész nap melegségét érezzem.

Emlékszem, fehér telet álmodtam…
friss hópihék bolyongtak az égből,
s egy ódon szánkó csilingelt az erdőn át.
Rajta piros ruhában a gyeplőt tartva
bizony, magát a télapót láthattam.

A tetőn a kémény felé lépdelt,
betuszkolta puttonyát a sötét lyukba
majd hirtelen ő is utána ugrott.
A sok csomagot a fa alá rendezgette
mindhez apró névjegykártyát mellékelt.

A kis ház ablakából fény derengett,
a gyerekek izgatottan várták a percet,
hogy ajándékukat kibonthassák.
Fenyő és kalács illat szállt felém
boldogságuk Karácsonyt teremtett.

Áldott csendben néztem őket
körülöttem a szarvasok zuzmót legeltek,
s a nagyszakállú megveregette a vállamat.
Nyakamba egy piros sálat tekergetett,
akkor ott, rám fagytak az örömkönnyek…

Ha itt a tél, udvarából betekint egy hóember,
régi kötött sállal a nyakában vigyorog,
s az éjjel esett friss hóban látszanak a lábnyomok.
Ma szép mosollyal ébredtem,
Üdvözlettel: december.

Hozzászólások

Radmila - november 24 2011 13:37:34
Szeretettel gratulálok aktuális versedhez: Radmila

Sancho - november 24 2011 13:56:40
Radmila kedves!
Köszönöm szépen, hogy olvastál.

Meglehet egy kissé előre vagyok, de azt hiszem lesznek itt szebbnél, szebb versek is.

Torma Zsuzsanna - november 24 2011 15:13:23
Kedves Sancho!

Én is gratulálok mikulásos és hóemberes versedhez.
Még alig hevertük ki, hogy elmúlt a minket elég kellemesen kényeztető vénasszonyok nyara, és beléptünk az őszbe, máris itt van a nyakunkon a december!
Jó hogy felhívtad erre a figyelmet!

Üdv.:Torma Zsuzsanna

reitinger jolan - november 24 2011 16:02:18
Kedves a December, te még képeslapot is kaptál tőle