Fázom!- meleg karodra vágyom,
nélküle elkerül az álom.
Nézz a szemembe, lásd magad ott,
csillogása elárul mindent, mit lelked adott.
Félek!- nélküled mint árva csillag a sötét égen,
elveszek a mélység vad rémületében.
Te vagy az én valóságom, rég remélt boldogságom,
vétettem mert eddig nem leltelek,
tudtam vagy, ?rülten kerestelek.
Most forró érzelemmel olvadok beléd,
izzó lelkemet teszem eléd.
Fázom! kérlek ölelj szorosan át,
Életünket egy életen át álmodjuk tovább!
