|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Gyüszköltem kézzel-lábbal, vitt a hajlam,
nehogy a munkát, imát megzavarjam,
valami bőrből szusszant az ebadta,
nagy ritmusát a mellkasomnak adta,
örülte is a kovácsműhely korma,
a vasárnapi falu templomtornya,
a fekete öregek ráncán a hála,
az ostyát áldók megváltó imája,
az izzó patkó aláhulló üszke,
a hergelt vörös visszafogott füstje,
s a begyűrt világ nem is vágyott másra,
csak üllőhangra, orgonasírásra,
mert olyan zugot adott a világnak
hol izzott, hol meg enyhet nyert a fáradt,
s úgy fujtatott, hogy nem is vette észre,
ráigazul az emberszívverésre. |
|
|
- december 05 2011 10:46:51
Nagyon jó hasonlat! Üdv, Feri  |
- december 05 2011 15:40:11
Mityka!
Nagyon tetszett a versed /mindig/!
Első munkahelyemen volt kovács részleg is, ahova jöttek lovakat
patkoltatni. Akkor még a fuvarozás így működött, tudom milyen a kovács fújtató! jól megírtad!
Gratulálok ircsi |
- december 05 2011 16:41:09
Kedves Mityka!
Nagyon szépen megírtad!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
