|
Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mint hullámzó homokmező,
A lábunkhoz terül,
És mellünknek feszül
A Múlt.
—–
Forró álmú jeges katlan,
Csak látszólag mozdulatlan.
——
Kiszáradó idő-avar,
Vihart mégis égben kavar.
—–
Elmúlttá lett, száraz röggé,
Mégis él bennünk örökké.
——-
Megsimogat, ahol tiszta,
Ahol meg nem – rángat vissza.
——
Mint alaktalan, súlyos, kósza köd,
Nyálkásan ránk tapad,
A lelkünkre ragad
A Múlt.
——–
Mert zsíros televény-fajta;
Dogmát termesztenek rajta.
——–
A Jelen halott Múlt őse;
Az Idő imádott hőse.
——-
A süket Jelen hivatal;
Csupán holt Múltakat akar.
——–
Ami holt: azt magasztalja,
Ami él, azt letagadja.
——-
Néhol a Jövőbe ível,
Másutt létét veszíti el
A Múlt.
——-
Ha az Idő sosem részeg,
Nem is játssza azt, hogy végzet…
——
Hogyha csak rá akaszkodunk,
A Múlthoz hűtlenek vagyunk.
——
Aki álmodni nem restell,
Annak a Múlt ősi Mester.
——–
Mint végtelen hullámtörő,
Áll komoran, vadul,
Sötéten tornyosul
A Múlt
——–
Hogy lesz-e sivár Jelenen túl
Bármilyen Jövő;
A robajban nem sejtheti
A vén hullámtörő…
——–
A Jelen szirtjei mögött
Valahol tán Jövő?
Gránitkemény és hallgatag
A vén hullámtörő. |
|
|
- december 11 2011 12:19:39
Kedves László!
Szép hasonlatok, szép jelzők! Hogy lesz-e jövő, és bármilyen jövő"? Reménykedjünk, hogy lesz és nem akármilyen!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- december 11 2011 14:26:08
Ragyogó gondolatok, mindegyik külön-külön is értékelhető.
Szeretettel:Zsike |
- december 11 2011 23:31:39
Nagyon szépen köszönöm! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|