Ha volna még er?m, mint régen,
mikor nem állt utamba semmi,
megfékezném az id? múló percét,
megállítanám a sors kerekét,
mert úgy szeretnék még egy kicsit,
boldog ember lenni,
ha volna még id?m másokért,
mások szívébe egy kis jót is csenni,
megköszönném a sorsnak az áldást,
hogy megmutatta, miért szép
a fájdalomhoz egy kis örömet is,
más kezébe tenni.