Mint ég? t?z lángja, mely a fahasábot rágja,
Az én szívemet, a szerelem férge bántja!
Mikor velem vagy, az élet csodaszép,
Akkor világ, minden lénye vidáman él!
Ám ha nem vagy velem, megáll az id?,
A szívem is lelassul, s nem tudom mit?l!
Ám rájövök, ha közeleg a pillanat,
Hogy téged újra megint láthatlak!
Mikor átölelhet karom,
Ajkadra újból csókot adhatok!
Súghatom kis kemény füledbe,
Életem, jaj de nagyon szeretlek!
