|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Könnyű derű kel a szívben este tíz után,
Téli ködben lámpák égnek,
Árnyaink oly kedves rémek,
Ha sálba fojtott arccal járok kint a szűk utcán.
Szép nyugodtan, semmi bajban lépek halkan, gondtalan,
Nem sürget, és nem vár senki,
Csak vérem zúgja: "Menni! Menni!"
És örömmel reszket testem, ha december hidegében sétálok én egymagam.
Drága társak, árny-emlékek, hozzátok csak úgy beszélek
Minden hanggal szinte némán,
Szenvedéllyel, mégis bénán,
S a kavargó fényes ködnek minden csöppje mámor-csoda, mit megértek.
És néha, ha a földre rogyva tíz körmöm betonba vájom
Mikor nem lát ráncolt orr, se fül
És a szemeken hét álom ül,
Vad táncot járok akkor éjjel, Holdnak sírva szenvedésem, szívemet kitárom. |
|
|
- december 31 2011 20:30:38
Szépen megfogalmaztad a benned élő érzéseket!
Boldog Új Évet Kívánok!
Szeretettel: Vali.  |
- január 01 2012 11:21:09
Kedves Nevezetlen!
Nagyon szép, ám szomorkás hangulatú versed nekem is tetszik!
BUÉK!
Szeretettel: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
