|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A világ végül kiszakad belőlem,
mint jó újszülött, már semmit sem értek,
a lelkem mégse veszitek el tőlem,
én vadvirágok lábnyomába lépek.
Csak testem vásik el, a felelőtlen,
de hihetetlen élesek a képek,
a milliárddal egy darabba nőttem,
s a rogyadozó időtől se félek.
Ki fogadja majd visszaérkezésem,
ki ringat engem óriás ölében,
és ki lesz, kinek szeme összerezzen,
hogy éltem-holtam könnyűn összeérjen,
és ki lesz, aki fölold az egészben,
hogy ott se legyek soha őrizetlen.
|
|
|
- január 03 2012 09:42:34
Kedves Mityka!
Másodszorra olvasom ezt a szép szonettedet. Most hirtelen nem tudom, hogy ugyanazt küldted-e be, vagy módosítottál a szövegen. Ezt vissza kellene keresni.
Nekem nagyon tetszik!
A választ egyszer biztosan megkapod!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- január 03 2012 18:31:19
Hűha...!!!! |
- január 03 2012 18:50:06
Szép szonett...!
Gratulálok:marina |
- január 04 2012 10:47:30
Nagyszerű szonett, de a címét még meg kel fejtenem.
Gratulálok, üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
