|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mint szürke hullámdombok közt
megülő habtaréj,
a Mosel parti halmokon
megül a köd, a dér.
Elmosódik az ív, a szög,
kontúr és körvonal,
semmibe futnak az utak,
nyirkot cseppent a fal.
Leszakadó domboldalak
makacsul meredő
szőlőtőkéi közt megáll,
pihen pergő idő.
Ünnep fonódik rá, s a prés,
a csőkígyó leáll,
némává ájul a vidék,
fáradtan néz a vár,
az éji, báli fényruha
elkopott, tönkrement,
fényfodrát hajnal oltotta,
sötét, mint a kereszt.
A táj, mint náthás, vén hobó
az utcasarkon, vár
csöpögő orral, hogy újra
ringjon a pfalzi nyár.
|
|
|
- január 05 2012 19:33:44
Ez a versed is nagyon szép! 
Szeretettel: Vali. |
- január 05 2012 19:35:46
Nagyon szép...szeretettel olvastalak most is:fava |
- január 05 2012 20:03:47
Kedves Irénke, szeretettel olvastalak: Radmila |
- január 05 2012 20:19:43
Kedves Irénke!
Jól sikerült Mosel-völgyet nappali megvilágításban is látni, szép megszemélyesítéseid által!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- január 05 2012 22:02:34
Szép, szinte magam előtt látom a tájat.
Szeretettel:
Tigram |
- január 06 2012 08:58:48
Nagyon szép Irénkém, örömmel olvastalak!
Szeretettel, Feri |
- január 06 2012 15:48:10
Irénke Kedves!
Csodálatos tájleíró költeményedhez szívből gratulálok.
üdvözlettel:gufi |
- január 06 2012 19:17:00
Nekem is nagyon tetszett. Szép, választékos stílus.
Szeretettel:Zsike |
- január 15 2012 20:28:10
Csodás tájat láttam, gratulálok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
