|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
REKVIEM EGY LEÁNDERÉRT
Elhagyott ő is, nem bírt meg a téllel,
A fagy megölte, száraz minden ága,
A levelei hullnak szerte-széjjel,
Leánder volt, anyám kedvenc virága.
Harminc éve, hogy filléres cserépben
Valaki hozta, nevét rég feledtük,
A régi bérház gangján állt szerényen,
Locsolgattuk, forgattuk, megszerettük.
Mikor először zsenge szirmot bontott,
Anyám boldogan, lelkesen mutatta,
Nézd ezt a halvány, rózsaszín bozontot,
Olyan, akár egy púderezett vatta.
Nőtt, nőtt a fácska, évről-évre szebb lett,
Hozta egyre a sok mesés virágot,
Egy egész ház csodálta a kedvencet,
Ki permetlét hozott rá, ki meg tápot.
Szegény anyám, két éve múlt, hogy elment,
Örökül reám hagyta leánderét,
Locsolókannát, metszőollót, mindent,
Íratlanul is – a végrendeletét…
Aztán hogy lassan a lakást kinőtte,
Egy tavaszon fordult vele a kocka,
Családi tanács tartatott fölötte,
Amely végülis a döntést meghozta.
Jobb lesz neki a szabadban, a telken,
Pompás díszeit kényezteti a nap,
Tücsök altatja nyáresti melegben,
A hajnali harmat néki inni ad.
Virágzott, zöldellt, élvezte a kertet,
Pünkösdi rózsák, málnák társaságát,
Nekünk mindig kedves látványt jelentett,
S ő hálásan lengette könnyű ágát.
Elmúlt a nyár, az ősz hidegre váltott,
Minden növényt, mely kényes téli fagyra,
Leándert, pozsgást, muskátlivirágot
A házba vittünk, jó sorsukra hagyva.
De nem kímélték, jaj, a mínuszok,
Halálba dermedt a délszaki flóra,
Szép leánder-jussom lassan megfagyott,
Ez lett számára az utolsó óra.
Késő a bánat, így volt ez megírva,
Hogy jó anyám után ő is elmenjen,
Kedvenc virága nélküle nem bírta,
De találkoznak odafenn - a mennyben…
2010. május 10. |
|
|
- január 06 2012 09:33:05
Kedves Dávid!
Szeretettel olvastam nagyon szép versedet.
Gratulálok! Évi. |
- január 06 2012 09:51:42
Kedves Dávid,
szép versedhez gratulálok, amelyik inkább anyukádról mesél a virágon keresztül.
Mért nem ajándékoztad oda valamelyik iskolának, vagy bárhova, ahol áttelelhetett volna, meg ott élhetett volna tovább.
Szeretettel: Radmila |
- január 06 2012 10:39:52
Nagyon szép vers, kettős vonulata végig szervesen összefonódik. Emlékezés az Édesanyára kedvenc virága sorsán keresztül... A formáról, stílusjegyekről már nem is szólok, mert a neved rá garancia.
Örömmel olvasom mindig verseidet!
Baráti üdvözlettel, Feri |
- január 06 2012 13:13:18
Kedves Dávid.
Szép megemlékezés az egyszerű virágon keresztül anyukádra.
Versed lüktetése, játékossága tetszett, jó volt olvasni, élveztem végig. Ahogy e sorokat írom, felnéztem és megpillantottam, amit írt. Érdekes, mintha összekacsintottunk volna, aztán elolvastam Radmilláét, és igen versed azért is jól megírt, mert hasonló érzelmeket, gondolatokat váltott ki belőlünk.
A zsűri tehát egyöntetűen döntött...
Üdv: Ervin |
- január 06 2012 15:22:20
Kedves Dávid!
Nagyon megható az oleánderről írt versed. El tudom képzelni, hogy a virágoknak is van lelkük! Csak nem is gondoljuk. Ha megszokták valakinek a gondoskodását, akkor egy idő után nekik is hiányozni fog.
Nálunk rengeteg virág van, cserepes, dézsás. Már én is sokszor elgondolkodtam azon, ha én nem leszek, ki viseli hozzám hasonlóan a sorsukat?
Szeretettel: Zsuzsa
|
- január 06 2012 16:39:57
Kedves Évi, Mila, Feri, Ervin és Zsuzsa!
A szigetelt falú faházban az előző telet a nem fagyálló növények szépen átvészelték, gondoltam, a következő télen is így lesz. De sajnos 2009/10 tele már hidegebb volt, és a házon belüli hőmérséklet a kritikus szint alá süllyedt, amit megszenvedtek a betett növények: több láda muskátli, és persze a leánder...
Szerencsére erről a régi példányról korábban már leválasztottunk néhány ágat, meggyökereztettük, és ezek azóta élnek Szilvi lányom erkélyén. De ennek a versnek lesz még folytatása is...
Köszönöm, hogy olvastatok, örülök ha tetszett...
Szeretettel
Dávid |
- január 06 2012 19:04:44
Gratulálok szép, és megható versedhez kedves Dávid!
Szeretettel:Zsike |
- január 06 2012 22:59:44
Ez csodaszép... szép, megható történet. |
- január 10 2012 14:01:58
Tisztelt Dávid!
Gratulálok a szép vershez!
Őszinte részvétem édesanyád és a leander elveszítése után is.
Lehet, hogy igazad van és el ment kedves gazdasszonya után.
Ám ez a kis vers örökre őrizni fogja emléküket!
Édesanyádét és a kedves virágét is.
Tisztelettel: Béla |
- január 13 2012 01:10:09
Zsike, Elaine és Béla!
Nektek is köszönöm az érdeklődést, az elismerő méltatást. Leánderről (is) ezután mindig Anyám jut az eszembe... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 17. péntek,
Húsvét, Rudolf napja van.
Holnap Andrea napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
