|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Nekem nincs Tiszám, Dunám
csak hömpölygő vén időm,
s partjáról párolgó perceit bámulom
közben elhagy a remény a csalfa szeretőm.
Nekem nincs dombom, hegyem
sík legelőkön jár mezítelen talpam,
könyvek lapjairól ezernyi táj hívott
bár vágytam rájuk, de maradtam.
Nekem nincs bokrom, fám
de tenyerem rokon minden levélnek,
erezetek, erek hasonlón futnak
s végül porai leszünk az őszi szélnek.
Nekem nincs otthonom, hazám
csak szülőföldem mit letarolt e kor,
nekem ott egykor jobb létet ígértek,
csak tudnám, hogy hol, s mikor.
|
|
|
- január 22 2012 09:15:11
Kedves Janus!
Nagyon megható versed nekem különösképpen tetszik, annál is inkább, mivel nekem sincs se Tiszám, se Dunám, és bár nincs hegyem, de van dombom, amit mi "hegynek", "szőlőhegynek" nevezünk, és nagyon szeretek ott munkálkodni.
Tudom, Te ezzel a verseddel sokkal többet mondasz, mint amennyit egyszeri olvasás után ki lehet következtetni! Mert az otthon, a haza és a szülőföld, az jelenthet egy nagy "egészet", de más értelemben külön lehet választani a szülőföldet és az otthont.
Mert szülőföldünk csak egy lehet, de otthonunk a világ bármely táján.
A Szózat sorai jutottak most eszembe:
"Még jőni kell, még jőni fog: Egy jobb kor, mely után: Buzgó imádság epedez: Százezrek ajakán...." Mióta várunk erre???
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 02. csütörtök,
Ottó napja van.
Holnap Kornél, Soma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
