|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Fiatal nő, negyven éves
az erdő felől érkezik,
kuka fedőt nyitogatja,
kérdem tőle, abból eszik?
Nem válaszol, bólint egyet,
két szeméből könnye csorog,
megsajnálom, hozok neki
ételt, de már sír és zokog!
Elmondja, hogy volt munkája,
de kidobták egy perc alatt,
volt lakása, elvesztette,
de reménye még megmaradt.
Reménykedik és elhiszi,
lehet még jobb az élete,
fiatal még a halálhoz,
még kicsit élni szeretne.
Gondolkodom, milyen élet
ha nincsen neki senkije,
erdőben él sorstársakkal
kapaszkodna, de nincs kibe!
Hogyan tudnék segíteni?
Folyton ez jár az eszembe,
minden reggel megérkezik
fiatalon és szenvedve.
Lépcsőházat takaríthatsz,
az is munka és tied lesz,
nem sok pénz, de több mint semmi
és társbérletet fizethetsz.
Örömkönnye hullik csendben,
hálálkodik oly' boldogan,
egy ideig nem láttam Őt,
vagy talán most a napokban?
Boldogságról dalolt nekem,
bemutatta a barátját,
azt dalolta szép az élet,
halljam én is a szép dalát!
Mosolygott a két szép szeme,
búcsút intett, de könnyedén,
és a lelkem megnyugodott,
erdőből már nem jön felém!
|
|
|
- január 24 2012 07:27:09
Kedves Évi!
Megható, szomorú a versed. Sajnos nagyon sok a fedél nélküli ember, nő, férfi és gyermek. Egyre gyakrabban találkozok én is velük. Tetszik a versed. A való élet képe. Elgondolkodtató...
Szeretettel olvastalak: Szofi |
- január 24 2012 08:32:43
Kedves Szofi!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél.
Láttam egy riportot arról, hogy mennyi ember él a Földön embertelen körülmények között, ahol még az éhinség, fertőző betegségek is tizedelik az embereket (Etiópia, India) nincs összkomfortos lakás, nincs ivóvíz, ami számunkra elképzelhetetlen. Ez a riporter amikor leforgatta a feleségének ezeket a filmeket, a felesége zokogva nézte végig.
De versemben leírtak sajnos ez nálunk a valóság, egyszerűen nem is tudom felfogni, hogy hogyan lehet az erdőben - általuk összeeszkábált sátorszerű tákolmányokban - élni. Emberi sorsok a XXI. században nálunk. Megdöbbentő valóság.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi. |
- január 24 2012 10:21:35
Nagyon jól, és nagyon aktuális témáról írtál Évike!
Gratulálok a versedhez.
Szeretettel:Zsike |
- január 24 2012 10:49:57
Kedves Zsike!
Köszönöm, hogy olvastál, mindíg várlak véleményeddel.
Szeretettel: Évi. |
- január 24 2012 11:12:00
Kedves Évike!
Ha egy ember legalább egy hajléktalanon tudna segíteni, akkor azt mondhatnánk, hogy tettünk valamit embertársainkért.
Azokon, akik bizonyíthatóan önhibájukon kívül kertültek hasonló helyzetbe, mindenképpen meg kellene próbálni segítséget nyújtani.
De ehhez nagyobb társadalmi összefogásra lenne szükség.
Szeretettel: Zsuzsa
|
- január 24 2012 12:58:09
Zsuzsika drága!
No igen a "nagyobb társadalmi összefogás". Én úgy gondolom, hogy ez most közel 25 éve hiánycikk.
Köszönöm szépen, hogy véleményeddel itt voltál nálam.
Szeretettel: Évi. |
- január 24 2012 12:59:02
Kedves Sanyi!
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi. |
- január 24 2012 14:49:59
A szomorú valóságot tártad elénk...de benne van a Te segítőkész,jó
szived.Bár sokan gondolkoznának így! |
- január 24 2012 16:01:31
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szépen köszönöm véleményedet és örülök annak, hogy "átjött" a segítőkészség a mondanivalómból.
Nagyon köszönöm, hogy "itt jártál".
Szeretettel: Évi. |
- január 24 2012 17:19:35
Kedves Évi,
szomorú és egyben szép versedhez, amely szociális problémát is tartalmaz nagyon híven közölve. Élvezettel olvastalak.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- január 24 2012 17:59:04
Kedves Radmila!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is itt voltál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 03. hétfő,
Hermina napja van.
Holnap Domonkos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
