|
 Vendég: 117
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Talán hétéves lehettem,
Falun éltünk... mily messzi már,
Volt egy eperfánk, úgy szerettem,
Magas lombja terebélye várt.
Felvitt rá a kíváncsiságom, s lenéztem
Ijedten kaptam egy vastag ágba,
Csüngtem rajta, mily kedélyes,
Figyeltem szótlanságba zárva.
Később hallottam keresnek,
Nagyi és szüleim órákon át,
Látom a szomszédok is mennek,
Ide-oda s nevem kiáltozzák.
Akkor ott, valahogy jól esett,
Szabadnak éreztem magam,
Ha halott lennél- szólt csöpp eszem,
Ezt látnád-e fentről boldogan?
De rám találtak, minden jóra fordult,
A Varsolci is vígan csevegett,
Észrevettek: No lám ott a mókus !
Azóta itt élek, idelenn.
Ennyi év után, mikor eszembe jut,
Hol az az eperfa... milyen messze jár,
Azon már más mókus fut, hogyha fut,
Szabadságom hová lett... tovaszállt.
|
|
|
- január 30 2012 21:03:46
 most a nosztalgia ideje van? |
- január 31 2012 06:56:54
Temet? szélén szederfa szeretnék lenni.
Szomorú madárkának fészket adni
Árva gyermekeknek vigaszt hozni
Szell? lánnyal táncra kelni
Táncra kelni egy lila dalban
Tréfásan és maszatosan
Fagyos szélt és telet állni
Halállal szembe szállni
Ágaimon Isten könnye pereg
Itatják a szomjas földet
Jönne hozzám öreg s gyermek
Adnám nékik gyümölcsömet
Hagyom, ágaimra fel-felmászni,
S?r? felh?n által látni
Er?s törzsem er?s váram
Hitet tenni a csodában
Szájukat festeném édes mázzal
Jól kitolnék az elmúlással
Táncra kelnék egy örök dalban
Vidáman és szomorkásan |
- január 31 2012 09:08:07
Nagyon szép emlékek, nagyon szép versben.
Gratulálok!
Szeretettel olvastalak!
Évi. |
- január 31 2012 09:47:02
Igen, valahogy ott érződik a szabadság íze !
Szeretettel Joli |
- január 31 2012 11:02:21
Szeretettel gratulálok kedves Elemér. nekem tetszik a versed.
Szeretettel: Mila |
- január 31 2012 15:41:51
Nagyon jó érzéssel töltött el a vers "hnagulata".
Szeretettel:Zsike |
- január 31 2012 15:44:18
jav:hangulata |
- január 31 2012 20:10:55
Eszembe juttattad a gyerekkorom. Sokszor rejtőztem én is a lombjába. |
- február 01 2012 14:39:19
Kedves Elemér!
Nagyon szép és megható ez a megemlékezésed gyermekkorodról, amikor egyszer "mókuska" voltál fenn, a faágon. Emlékszem, volt, amikor én is felmásztam egy-egy fára, de aztán lefelé már nehezen ment a dolog! Úgy voltam vele, mint a macskakölyök, aki még nem gyakorolta eléggé a fára mászást!
Ez a versed nem csak mondanivalóját illetően is nagyon jó, hanem verstanilag is kitűnő, jól rímbe szabott!
Örömmel olvastam!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 02 2012 09:58:40
A szabadság nagy élmény, de vajon létezik egyáltalán?
Szép, nosztalgiázó versedhez gratulálok!
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
