|
 Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tikk-takk. Tikk-takk.
Oly nyughatatlanok a halottak.
Éjfélt üt az óra – feltárul egy régi ajtó.
Suttog a hűvös ízű szél: az a sötétbe sóhajtó.
Az árnyak, mind, életre ébrednek lehelet-halkan.
Zokogó kottát sző az éjszakába a síron túli dallam.
A csenden túl, a félhomályos házban kopognak a falak,
S szürkén ködlő testet ölt egy elfeledett, kárhoztatott alak.
Az ódon deszkák beszélnek, duruzsolnak ajtók és ablakok,
Recsegnek és ropognak fent és lent az elkorhadó padlózatok,
És hideg kél; kriptákat és koporsókat átjáró dermesztő hideg,
Karcsú hárfahúrként rezdül meg (s szakad is el tán) minden ideg,
Halálszínű páratömeg támad fel kint, a piszkos ablaküvegeken túl,
A temetőkert megdobbanó szívében kék színű tűz fehér lángja gyúl,
S törött körmök kaparnak fület sértő hangon a foszlott vakolat bőrén,
Rozsdapöröly csattog visszhangzón az oroszlánfej kopogtató üllőjén,
Láthatatlan tüdő leheli a tükrök üvegére ütemes lélegzet párafellegét,
Testnélküli torok süvölti visszafojtott sikolyerdő szívszaggató szelét.
Ahol az árnyak freskóként boltívvé nőnek a folyosók mennyezete fölé,
Hol fekete könnyek csorognak a szakadt tapétán, mint szennyezett esőlé,
Hol megszólal zúgón-susogón a falak közé láncolt szunnyadó éjszaka,
Ott életre virrad hetvenhét szörnyű átok örökkévalón kísértő korszaka.
Mert Ő visszatér! Mindig visszatér; köti egy kötél, hívja egy hang,
Száraz koponyaüregben kongón, mint földbe temetett csontharang.
Tikk-takk: éjfélt üt az óra, és sűrűsödnek a sötét árnyékok.
Megreccsen csendesen egy porladón haldokló lépcsőfok.
Itt van újra, a homályból előlép, itt van Ő, a szürke ruhás.
Nincs menekvés. Nincs kegyelem. Nincs megalkuvás.
Nem segít sem ima, sem kereszt; nem segít penge-fém.
Kinyújtja csontos karját a kísértet, a fantom, a rém.
Kriptád, sírboltod lesz e ház – koporsód a négy fal,
A remény utolsót verő szívedben gyászos halált hal.
Ne félj: már nincs miért. Fölibéd áll a szürke hölgy,
S vár, örökkön vár a Sztüxön túli koromfekete völgy.
Egy búcsúcsók a lidérctől – gyenge tested elengeded.
Add a lelked. Vár rá egy jobb, egy más világ. Ég veled. |
|
|
- február 04 2012 14:20:16
Képvers, ha minden igaz, így kéne festenie: http://kepfeltoltes.hu/120204/greylady_www.kepfeltoltes.hu_.png |
- február 04 2012 16:17:37
Kedves Tris!
Nagyon jól sikerült versed formailag és verstanilag is.
Gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 04 2012 16:52:07
Kedves Tris!
Nem elég a kemény tél, most itt e versben a kripta hidege és szürkeruhás szelleme. Na nem baj, ha kell meg kűzdünk vele.
üdv:gufi |
- február 04 2012 18:24:55
Gratulálok ,mert megint remeket alkottál....szeretettel mint mindig:fava |
- február 04 2012 18:33:00
Gratulálok, ezt a szürke fejet nehéz lehetett megtölteni tartalommal, de sikerült.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
