|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Erre a vágyak,
húznak utánad,
arra a házak,
munkáid várnak.
Sok régi emlék
megtalált nemrég,
elhagyott lépted
visszajött érted.
Hiába kérted
otthagyott téged,
sodort az élet,
foszlott reményed.
Álomba borít csendes magányod,
már csak a hulló hópihéket látod.
Elnézed lassan, álmod elillan ...
Visszatér békéd, ébredő kék ég.
Nap kelő fénye billent helyére. |
|
|
- február 07 2012 14:55:32
Érződik a hullámzás, a kedélyállapot változás !
Örömmel olvastalak.
Szeretettel Joli |
- február 07 2012 16:40:00
Ritmusos, szép sorok.
Szeretettel gratulálok:marina |
- február 07 2012 19:05:16
Csodaszép dallama van ennek a versnek! gratulálok! szeretettel:fava |
- február 07 2012 20:25:03
Kedves Mária!
Örülök, hogy szép versedet olvashattam.
Én úgy érzem, hogy ez Terólad szól teljes egészében.
Annak is örülök, hogy lelki békédet megtaláltad magányodban is!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 07 2012 21:10:40
Érdekes a versed felépítése, pedig a szótagszám alapján az utolsó két versszak is lehetett volna olyan formátumú, mint az előzőek
Ettől függetlenül szép és tartalmas elgondolkodtató a versed
Üdv, Zsanna |
- február 11 2012 10:06:55
Köszönöm dícsérő szavaitok.
Kedves Zsuzsa! A vers igazából nem rólam szól, hisz nem vagyok magányos, (fizikailag és szellemileg sem) Ezért is adtam a versnek e címet, mert ez egy hangulat volt, leírtam és elszállt... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
