|
 Vendég: 112
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A csecsemő csupasz bőre
szőrtelen és bársonyos,
Fogatlan, rózsaszín szája
tejszagúan illatos.
Apró keze hadonászik,
öklözi a levegőt,
nincs ellenfél, ki legyőzné,
senki ki nem üti őt.
Nappal alszik, éjjel hangos,
bár álmos vagy, ölbe veszed,
elringatod, mosolyog,
rögtön elszáll haragod.
Nem tud semmit a világról,
tehetetlen, boldog, bámul,
mindenre csodálkozik,
járni sem tud, nem beszél,
tanulékony, szép és él.
Szeretettel gondozod,
te vagy a fa, ő gyümölcsöd,
nő, megérik, tudatosodik...
Rátalálnak gondok, bajok,
megoldandó feladatok.
Te leszel a mentora - míg nő a fa..
Életünket folytatja:
magból így lesz dús és édes
lombleveles, terebélyes
életképes életfa.
|
|
|
- február 08 2012 10:22:15
Kedves Mamuszka!
Csodálattal olvastam gyönyörűséges versedet.
Nagyon tetszik.
"Te leszel a mentora - míg nő a fa...
Életünket folytatja:
magból így lesz dús és édes
lombleveles, terbélyes
életképes életfa."
Nagyon szép!
Szeretettel gratulálok!
Évi.  |
- február 08 2012 12:33:39
Köszönöm üzenetedet - kedves Évi
nagy öröm és sok gond, sok idő - mire a fa levelezik, virágot bont - és felnő
üdv. szeretettel - mamuszka |
- február 08 2012 13:05:34
Kedves Mamuszka!
Szép, ahogy a kicsi gyermeket a felnövekfő fához hasonlítod.
A gyermek felnövekedéséhez, életfa "kileveledéséhez" valóban több idő kell, amíg valódi facsemete már néhány éven belül is hozhat termést. Talán ennyiben különbözünk a gyümölcsfáktól, mi, emberek.
Örülök szép versednek!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 08 2012 15:09:34
Drága Mamuszka,
minden szavad igaz ebben a versedben. Az anyai szív örökösen aggódik, és ott van a gyerekei mellett.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- február 08 2012 15:35:11
kedves Zsuzsa!
Igaz, tovább tart a folyamat és igazából a fa nem is tudja igazán gondozni sarját, mert mozdulatlan...de mégis van némi hasonlóság... az imában is így mondjuk: "..méhednek gyümölcse, Jézus" - kár, hogy minket embereket már nem lehet tovább nemesíteni, újabb képességekkel felruházni - bár attól tartok, az a gazdagok kiváltsága lenne hosszú ideig.
szeretettel - üdv. mamuszka |
- február 08 2012 15:40:10
Drága Mila!
Az a normális, ha aggódunk utódainkért halálunkig - bár vannak szélsőségek is : akad, aki eldobja magzatát, rosszul bánik vele - de a másik véglet sem jó: annyira aggódik, hogy nem neveli keményre és ezáltal gyermeke többet szenved, mintha kifejleszthette volna védelmi képességeit, - és a szülő is gyakran alaptalanul aggódik /mint én is!/ - mert mindenki maga van az élet kövei között...és nem lehet megóvni , bármennyire szeretnénk is...
szeretettel ölellek - mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
