|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Fájdalommal teli volt életem,
de voltak szép, boldog évek
Sorsom lépcsőit végigjártam
Többször csöndembe takaróztam,
vagy a madarakkal szárnyaltam
Az utak kanyargós tarkasága,
könnyel áztatott pillanatok:
Te és én indultunk kézen fogva
Útjaink évekig együtt futottak,
de a Te ösvényed elkanyarodott
Szomorú árnyak, szomorú fények:
új ösvényre már vigyázva lépek
|
|
|
- február 09 2012 15:13:13
Kedves Gitka!
Nagyon tetszik a verses "sorsod lépcsőiről', amelyet végigjárva hol visszahúzódtál csöndedbe, hol szárnyaltál a madarakkal, ilyenkor biztosan nagyon boldog voltál!
Két ember (egy emberpár) élete egy ideig egy ösvényen fut, de nem mindenki éri meg együtt az öregséget. Ki előbb, ki utóbb letér a közös ösvényről és más utat választ saját elhatározásából, hol pedig egy felsőbbrendű akarat szabja meg számára, hogy a közös ösvényt elhagyja. Szomorú dogok ezek akár így van, akár úgy.
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 09 2012 15:36:19
Aki egyszer megégette a kezét, nem kapkod, vigyáz, így vagy te is az ösvényeddel.
Szeretettel Joli |
- február 09 2012 15:37:34
Kedves Gitka!
Szépen "megörökítetted" versedben életed pillanatait, melyben voltak szépek, szebbek, de kevésbé szépek is, sőt fájó emlékek.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi. |
- február 09 2012 16:31:46
Kedves Gitka!
Vegyes érzéseket bemutató alkotás,
Máskor is lesz általam itt versolvasás.
Üdv,
Imre |
- február 09 2012 16:46:48
Kedves Zsuzsa! Ez a sors - valóban felsőbbrendű akarat - kiszabja, megszabja életünk vonalát. Köszönöm kedves soraidat. Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 09 2012 16:47:59
Kedves Joli! Valóban - az idő elszálltával - félünk minden újtól.
Köszönöm olvasásodat. Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 09 2012 16:50:46
Kedves Évi!
Az élet kemény küzdelem. Mindőnknek vannak - azt hiszem, boldogabb és keserűbb időszakai. Nekem elég sok kijárt - sajnos, leginkább a rosszból. De biztosan nem vagyok ezzel egyedül.
Köszönöm szavaidat. Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 09 2012 16:51:28
Kedves Imre!
Vegyes - az életem is ilyen. Köszönöm, hogy meglátogattál.
Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 09 2012 18:15:29
Kedves Gitka!
Nagyon szép a versed, mélyen elgondolkoztatott.
Szeretettel: Viola |
- február 09 2012 18:34:50
Kedves Sanyi!
Köszönöm látogatásodat. Szeretettel: Szomorúfűz
Kedves Viola!
Örülök Neked - köszönöm olvasásodat.
Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 10 2012 08:54:55
Kedves Szomorúfűz!
Gyönyörű a versed, szomorúsággal és szépséggel átszőtt.
Jó újra visszatérni. az életem olyan, mint egy hullámzó tenger, ezért keves versem született az utóbbi időben. Természetesen továbbra is rendelkezhetsz írásaimmal, ez megtisztelő számomra.
Szeretettel: Kati |
- február 10 2012 09:33:22
Kedves Szomorúfűz!
Szeretettel olvastam az írásod. Tetszett a versed. Életed képei, volt részed örömben, boldogságban, de a szomorúság is jelen volt életed ösvényén.
Szeretettel: Szofi |
- február 10 2012 10:06:32
Kedves Szomorúfűz!
Sorsod útját járva nagyon sok szép és szívmelengető érzéssel találkoztál, amik emlékezetedben örökké élni fognak...A kanyargós úton együtt haladtatok tovább, békében, boldogságban, amíg mennie kellett...El kellett engedned kezét, más úton indult el és onnan fentről néz téged...vigyázza lépteidet...
Szeretettel: Vali. |
- február 10 2012 12:22:35
Kedves Kati!
Köszönöm soraidat és további engedélyedet - őszintén örülök, hogy látlak. Engem sok keserűség és igazságtalanság ért - , s kellett egy kis idő. Szeretettel ölellek: Szomorúfűz |
- február 10 2012 12:24:59
Kedves Szofi!
Az életünket a sors vezeti, irányítja ami nem mindig a mi akaratunk. De talán így a jó - nem tudom  Köszönöm olvasásodat.
Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 10 2012 12:28:29
Valikám!
Valóban - az emlékek örökké bennünk élnek tovább. Tudom, el kell engedni, de mégis olyan nehéz, hisz az együtt - szeretetben eltöltött évek mindig visszatérnek a szívünkbe.
Köszönöm megtisztelő szavaidat, s hogy betegen is olvasol.
Vigyázz magadra: Szeretettel ölellek: Szomorúfűz |
- február 10 2012 16:33:11
Kedves Szomorúfűz!
Visszatekintés, összegzés, az élet ösvényén. Sajnos néha-néha göröngyös az út. Soha nem lehet tudni a végén hová jut az ember.
Ezért aztán jól meg kell fontolni merre folytatjuk az utat.
üdv:gufi |
- február 10 2012 20:00:00
Kedves Gufi!
Azt hiszem, főleg azért is, fontolgatunk, mert megöregedve már az újtól félünk, - megijedünk. Köszönöm olvasásodat: Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 31. péntek,
Farkas napja van.
Holnap Mindszentek, Marianna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
