|
 Vendég: 73
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Huszonegyedik század hajnala
Ha a szivárvány hídjára
lépve,
gyerekkorom értékeit szétszórnám
a szélbe,
lebegne a tisztelet a
tanárok iránt,
megbecsülés a felnőtteknek
is jár,
szeretet követelőzés helyett
a szülőket illetné,
lenne
biztonságos éjszakai alvás.
Mi maradt meg ebből?
Ráccsal beszőtt ablakok,
a szomszédgyerek
elfelejti felnőtt vagyok.
Szegénység vagy értékvesztés
ült le ránk a
huszonegyedik század
hajnalán.
|
|
|
- február 12 2012 16:00:39
Igaz sorok erről az eldeformálódott világról.
Sajnálom a felnövekvő nemzedéket, sok mindentől megfosztják magukat ezáltal.
Szeretettel Joli |
- február 12 2012 16:05:35
Köszönöm értő hozzászólásod kedves Joli.
Szeretettel: Radmila |
- február 12 2012 16:33:30
Radmila kedves!
Én úgy gondolom, hogy minden gyermek - bármelyik században él- elsősorban a szülei által diktált "értékrendet" kell, hogy kövesse.
Egy gyermek olyanná válik, amilyenné a szülei nevelik. Nem a gyermek tehet arról, hogy nem köszön a felnőtteknek, vagy nem tiszteli kellőképpen a fenőtteket, hanem a felnőtt szülők.
Úgy gondolom, hogy teljesen mindegy, hogy az a gyermek szegény családban, vagy jómódú családban nő fel, akkor is gyermek, és a szülő kötelessége és feladata, hogy megtanítsa az alapokra, illetve példát mutasson. Erre tud építeni a pedagógus. Ha jó az alap, nincs semmi baj a nebulókkal.
Abba is egyetértek Veled, hogy a XXI. század hajnalán sokkal nehezebb a szülőknek megfelelni bizonyos kritériumoknak.
(Sok a munka, nincs idő (annyi, amennyi kellene) a gyermeknevelésre, ha nincs nagyszülő vagy kedves rokon, a gyermek elkallódhat. De ez is a szülők felelőssége.
Szeretettel olvastam versedet, és gratulálok!
Évi. |
- február 12 2012 16:57:34
Ahol nincs idő a szeretetre, ott nincs szeretet. Nem lehet egy szüló sohasem olyan elfoglalt, hogy ne maradjon ideje a gyermekére. a mi IDŐNKBEN" MÉG A TANÁROK ÉS SZÜLŐK TUDTÁK A DOLGUKAT.
Mindíg jól látod a világot, amit verseidben remekül visszaadsz.
Szeretettel: Dellamama
 |
- február 12 2012 17:47:36
Radmila kedves kihagytam egy betűt! "abban is egyetértek"
Bocsánat!
Szeretettel: Évi. |
- február 12 2012 17:49:50
Kedves Évi, igazad van, a szülői házból indul ki minden. sajnos az értékrendek összekuszálódtak.
Köszönöm kimerítő hozzászólásod: Radmila |
- február 12 2012 17:53:24
Drága Dellamama,
ez így igaz. Szeretetre minden gyereknek szüksége van. A szülő és a tanárok közösen nevelték a gyerekeket. Ma nem szeretnék tanár lenni.
Köszönöm szép elismerésed: Radmila |
- február 12 2012 17:54:22
Évikém, semmi baj! Puszillak: Radmila |
- február 12 2012 19:33:12
Mila Kedves!
A "KÓRKÉPED" hiven tükrözi a mai valóságot, sajnos naponta szembesülök vele, mikor párom hazajön és elmeséli a napi eseményeket. Idáig a legnagyobb csúcs az volt mikor a közelmúlban új gyerek jelent meg az osztályba az édesannyával.
A bemutatkozás után az első az volt, hogy a "hölgy" elsorolta a gyermekének jogait, és közölte, hogy az említettek figyelembevételével kezeljék a gyereket. Mondanom sem kell, a kötelességekről szó nem esett. Röviden ennyi.
üdv:gufi |
- február 12 2012 19:40:20
Kedves Mila!
Elgondolkodtató vered tetszett.
Üdv. Yankó |
- február 12 2012 20:02:25
Ez van sajnos....
Szeretettel olvastalak kedves Mila! Zsike |
- február 12 2012 20:52:08
Drága Gufi,
bezzeg ez nálunk is sajnos így van. A gyereknek jogaik vannak, kötelezettségeik semmi. Még csúnyán rá sem szabad nézni a gyerekre, ne adj Isten rászólni, mert a "szerető" anyuka feljelentést tesz, és a tanár pillanat alatt elveszíti az állását. csak röviden. Három évvel ezelőtt vállaltam az általános iskolában honorárium nélkül segítséget. Mielőtt két csoportra osztottam a nebulókat, bemutatkoztam és valahogy így szólta: Én nem vagyok fizetett tanár. Nálam az órán fegyelem lesz. Aki nem akar tanulni, rögtön elmehet, de ha valaki rendetlenkedik, én akkora pofont adok, hogy kiesik a padból. Látni kellett volna a tágra nyílt szemeket, a csodálkozó arcokat. Az egyik halkan megszólalt: Tényleg megteszi. Meg én, volt a válasz.
A szülőkkel is megbeszélem a feladataikat odahaza.
Semmi problémám nem volt a gyerekekkel, sőt szép eredményt értünk el, hiszen játszva tanultunk.
Szeretettel: Mila |
- február 12 2012 20:53:35
Drága Zsika,
remélem rájönnek, hogy a gyerekeknek esznek rosszat.
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Szeretettel: Radmila |
- február 12 2012 20:55:12
Kedves Yanko,
köszönöm szépen elismerésed.
Szeretettel: Radmila |
- február 13 2012 10:05:49
Elgondolkoztató,megható sorok,
Betekinteni ide máskor is fogok.
Üdv.:
Imre |
- február 13 2012 10:27:11
Nagy igazságokat írtál kedves Mila, szomorú hogy a mai gyerekek többségét csak a jogaikra okítják otthon, aztán családi verekedéseket rendeznek az iskolába.
Szeretettel:Gizi |
- február 14 2012 13:17:23
Kedves Radmila!
Sajnos, igaz, amit versedben leírtál. A tanárok iránti tisztelet (tisztelet a kivételeknek) már a múlté, és sok esetben ezért a tanárok is egészen másként néznek a gyerekekre, akiket a szüleik nem tanítottak meg arra, hogyan kell "viselkedniük".
A gyermekek tanárhoz való ilyetén való viszonyulása a tanárból is néha a "rosszat" hozza ki. A mai tanároknak még több türelemre van szükségük, mint a régieknek.
Szeretettel: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
