|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Szürke fénytelen arcát nézem
Megritkult, fakó ősz haját
Miközben suhannak a percek
Idő tovatűnt gyorsvonatán.
Emlékek ódon nyűt honába
Tapogatózik reszketeg keze,
Merengve jelen, múlt porába
Nem számolva múló perceket.
Szavai pókhálós szövevénye
Fonja át homályos kis szobát
Régmúlt mosoly szája szegletébe
Emlékeinek ajtaján ki-be jár.
Nem fakult képet őriz szíve
Szemembe néz, bólint hozzá
Mint szélharang a fáradt szélbe
Keresi elveszett önmagát.
|
|
|
- február 16 2012 09:07:49
Nagyon jól megfogalmaztad gondolataidat kedves Gizike!
Gratulálok szeretettel:
Évi.  |
- február 16 2012 10:28:56
Kedves Gizike!
Nagyon szép, s megható versed nekem is tetszett!
Gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 16 2012 10:38:08
A magány néha jól jön, de ha sok akár nem biztos, hogy jó irányba visz.
Jó megállapítás, elmélkedés.
Szeretettel Joli |
- február 16 2012 13:24:21
Kedves Gizi, nagyon tetszik a versed. Érzelemmel telített.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- február 16 2012 14:13:14
Köszönöm Évi, Sanyi, Zsuzsanna, Jolika, Mila, kedves szavaitokat. |
- február 17 2012 20:39:15
Kedves Gizi!
Szép lírai versedhez őszintén GRATULÁLOK! |
- február 22 2012 18:19:19
Nagyon tetszett. Különös misztikum lengi be. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 05. szombat,
Viktor, Lőrinc napja van.
Holnap Zakariás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
