Tiltott e szerelem,
Pedig én őt úgy kedvelem,
Érte hullattam utolsó bánatos könnyem
Bennem,
Még mindig tombol az érzelem
Minden lányba őt keresem
Őt nem felettem
Gondolatomba vele fekszem
És kelem
Olyan ő nekem mint az életem
Szavait mindig hallom,
Még akkor is ha alszom
E tilalom,
Nekünk tiszta fájdalom,
Ha együtt vagyunk,
Jól szórakozunk,
Mikor dalszöveget írunk,
Mindig egymásról álmodunk,
Mindig egymásra nézünk.
Azután mindent feledünk,
Sok mindent kérdezünk
Együtt lenni mégse merünk
Egy álomba láttunk egy világot,
Ahol mindenki azt csinált amire vágyott
Senki se nem fázott
És meg se ázott
Másnap rájöttünk,hogy e álom vágyunkból fakad,
De pár perc erről és a beszélgetés megakad.
Érezzük,hogy az ég a fejünkbe szakad.
Szomjúság,mint a sivatag.
Azt hiszem együtt soha nem leszünk
Tán pont ettől félünk,
Minden perc amit együtt töltünk,
Mint egy álom oly gyönyörű
De határokkal kell tennünk
Különben gyengeségeinkbe elveszünk.
