|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Fejem ernyedten nyugszik keskeny párnámon,
tündérálomba ringatom bánatom.
Bölcsődalt sírok az éji vánkoson,
testemből az erő messzire vándorol.
Nyughatatlan lelkem halkul már az esttel,
kezd eggyé válni gondolatom a csenddel.
Messzi távolból kiáltás hallatszik,
tán egy mélyről jövő sikoltás ragadt itt.
Vagy belezuhantam netán saját bódulatomba,
s így kísér pihenést-tagadó hangom nyugalomba.
Félúton járhatok feléje, hol megszépül a való,
hol kiélheti magát minden föld-halandó.
Oly mezsgyén nem-éri lábam sem a völgyet,
min énelőttem hercegfik csodálták a zöldet.
Őseim és az ő előd'ik tapostak ugyanitt,
gyűjtötték zsákokba ábrándunk magjait.
Érintjük lelkünkkel századok százait,
megöleljük egymást, mint vágy a vágyait.
Hangtalan szavaink gyöngyfüzért képeznek,
összenőtt ajkaink oly sokat kérdeznek.
Hajnal mikor virrad, eszmélünk mindnyájan,
régiek és újak - eggyé válunk e bűbájban...
bontogatjuk száját annak a puttonynak,
léggéforrt varázslat röppenve hull onnan.
Tehetnénk-e mást ezekután a mában?...
futunk napunk felé éj-emlék'ink
eggyévált dobbanásában.
(2012.02.15.) |
|
|
- február 26 2012 17:24:23
Érintjük lelkünkkel - kérdezünk és választ várunk ... és
"Tehetnénk-e mást ezekután a mában?...
futunk napunk felé éj-emlék'ink
eggyévált dobbanásában."
Gratulálok - elgondolkodtató a versed. Szeretettel: Szomorúfűz |
- február 26 2012 21:23:45
Köszönöm, hogy olvastál. Szia.  |
- február 27 2012 10:21:58
Kedves Lambrozett!
Gyönyörűszép versed nekem is tetszett! Gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 27 2012 18:53:19
Drága Zsuzsanna, örülök, hogy itt jártál. Köszi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 05. szombat,
Viktor, Lőrinc napja van.
Holnap Zakariás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
