Nem a fehér golyóknak kettöse mondott egy unalmasat.
Alakot váltó sziszegö sem vágott belé éles vasat.
Intett, de hallgathatott volna a láthatatlan mutató,
Verembe zárt be. így lettem én a mosolygó kulcskutató.
denes - január 03 2008 08:55:37
Nagyon elvont lett ez a versed, bár jól hangzik és szépen rímel.
marica - január 03 2008 15:52:28
Nekem a csalódás különleges megfogalmazása érz?dik versedb?l.Talán hiába is keresed azt a kulcsot akár mosolyogva akár szomorúan, . A Te Kulcsaid másik zárba illenek.!
Ebbe belekekk néha tör?dni. sajnos.
Gratulálok az elvont fogalmazáshoz,és a remek versedhez.
Üdv: Marika
Gyumi - január 08 2008 15:52:27
hát, köszönöm a kedves szavakat...és a fejtegetést, de abszolút nem ez fogalmazódik meg benne