Simogató, fénylő szemedbe nézek,
Szerető szívedhez férkőzök
Lelkembe arcodat belevésem,
A szeretetben sokszor meg-megállok
Ablakomon most fénylik a napsugár,
Hidegen csillan az üvegen
Az égboltra bíbor fényt festve,
Kristálytiszta levegőt lélegezve,
Szikrázóan a fénylepelben
Hűvös paplan alatt ébred a Föld,
Mélyen magában a kikeletet várva,
Életre kelvén az új tavaszban
fava - március 04 2012 20:39:22
Gitka kedves! A tavasz jöttével talán mi is életre kelünk...talán új élet árad majd ereinkben....szeretettel olvastalak:fava
vali75 - március 04 2012 20:41:09
Kedves Szomorúfűz!
Újra csak ismételni tudom magam, nagyon szépen írsz, csodás lelkivilágod van!
Szeretettel: Vali.
Dellamama - március 04 2012 20:50:05
Kedves Szomorúfűz!
Tavasz és szerelem, az újjászületés gyönyörű képei szavakkal festve. Köszönöm mai szép versedet!
Dellamama
szomorufuz - március 04 2012 20:59:16
Kedves Valika /Fava/
A tél után nekem az életet hozza. Még az ébredésem is más.
Köszönöm szépen, hogy meglátogattál. Szeretettel ölellek: Szomorúfűz
szomorufuz - március 04 2012 21:02:28
Drága Valika!
Köszönöm kedves szavaid - igazán jól esnek. Szeretném egy kicsit a lelkemmel pótolni és szeretetemet adni azzal, amit ami máshol hiányosságom.
Szeretettel ölellek: Szomorúfűz
szomorufuz - március 04 2012 21:03:22
Kedves Maria!
Hálásan köszönöm ismét szavaidat, látogatásodat.
Szeretettel: Szomorúfűz
Radmila - március 05 2012 09:15:32
Kedves Szomorúfűz. szeretettel gratulálok a tavasz közeledtéről írt versedhez: Radmila