|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A világon mindenért meg kellett küzdenem
Hogy élhessek sokszor elölr?l, muszáj volt kezdenem
Megtalálni és bejárni az utat
De mi van, ha nem megy? És nem is arra mutat?
Most úgy érzem, nem bírom, nyomnak a gondok
Az életfámon nincsenek már lombok
Nem vagyok vidám. És nem vagyok boldog
Elengedni ?t, meggyászolni, és lezárni a dolgot
Hogyan engeded el kit sosem fogtál?
Hogyan gyászolod meg, ha része nem voltál?
Hogyan zárod le, ha soha ki nem nyílt?
Jelenléte fájó kibírhatatlan kín!
Nem szeret?d, nem barátod, sem társad
Csupán elérhetetlen lelki vágyad
Egy ember, kib?l te csináltál bálványt
Rá vetítve mind azt, amire rég vágytál
Csalóka délibábos varázslatot kaptál
Mely becsapott, elárult így könnyen bele buktál
Már nem látod a bálványtól az embert
Ki már régen szintén ett?l szenved.retteg
Végre le kell zárni ezt az ügyet
A színjátéknak vége, és szétzúzni, mint egy követ
El?kapni egy hatalmas kalapácsot
És ütni, ütni, ütni ahogy áll ott.
Led?lne a bálvány, repedne a máz, szikrázna a kavics
S Én teljes er?b?l ütném a hamist
Tenyeremen vér és izzadság csorogna
Megtépázott lelkem ett?l megnyugodna
Siratnám magam is, b?nös vagyok, mert jól esett
Ha megjátszotta is, de ember számba vett. |
|
|
- január 04 2008 17:58:06
Keresgélem a szavakat, nagyon nehéz, a vágyakozás a kétségbeesés, mind ott van a sorok között. Ami az érzésekb?l született nekem nagyon tetszik.
CRY |
- január 05 2008 17:00:14
Koczian-Köszonöm! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|