Bújj hozzám ezernyi év,
Zokogó id? gyermekeként.
Az elfelejtett álmok tengerén,
Bennem old fel az élet
Bársonyos selymét.
A felszántott ég barazdáin,
A F?nix madár felszáll.
Repül-repül, meg nem áll.
Szerelmes csókjaival,
Átöleli a fényes napsugár.
Lehet, hogy holnap,
Születik egy új világ ?