Reggel, amikor felkel a Nap,
s a madarak párjukkal köszöntik,
szempilláid mögött szelíden ébredezel.
Fölötted a bánat szétoszlik,
miként a gomolygó füst a szélben
Lelkem a lelkeddel ölelkezik,
s az új nap teli van reménnyel.
Szomjazik szívem a szeretetedért
A fények lecsorognak a horizontról
Legyél az énekes madaram,
suhanj a felhők fölött,
szárnyalj az enyhe szellővel,
szemed sugara ragyogjon felém,
szavad zengjen, mint a madárdal,
kezed simogatón érintse kezem!
