|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ó, az őrölt város fekete falai mellett,
Az estben eltorzult, kővé dermedt fák állnak,
S a Hold ezüst fényében fürkészi a rossz lelkét,
Mely mágneses ostorával elűzi a fényt ...
A harangok félrehúzva elkezdik zúgásukat.
Ebben a környezetben a mindennek kitett fiatalasszony
A bokrok között remegve, jégben világra hozza halott gyermekét.
A jó Isten mérge dühöngve csattan,
Rózsaszín járvány, éhség a zöld szemekben ...
A levegő kacagva valamit motyog a városnak peremén.
Ó, a pórnép vérzik tovább a földalatti üregben,
Egy hallgatag társadalom,
Mely a leghíresebb acélból alkot
Bátorságot,
A megváltó mosolyt.
|
|
|
- április 18 2012 20:36:54
Jaj, kedves Elemér, ez rettenetesen kemény vers.
Ahány versszak, annyi költői kép szörnyű pesszimizmussal átszőve, szinte hátborzongató.
Mint vers sokatmondó. Szeretettel gratulálok: Mila |
- április 19 2012 18:55:36
Érdekes téma, elgondolkodtató. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
